A berei templomot jó 700 éve építették, de a 18. század során végzett gyökeres átalakítások nyomán modernebb külsőt kapott, középkori eredete ma már nehezen vehető észre. 1993-ban a templom hajójának északi falán két falfestmény töredéket találtak egy javítás során.
A feltárt részletek állagmegőrzését csak egy évtized múlva, 2003-ban sikerült elvégezni. Az egyik freskórészlet gótikus stílusú, a 15. század első évtizedeiben készülhetett, az ún. Köpenyes Madonnát ábrázolja: Szűz Mária kezeit imára kulcsolva áll, vállán köpenye, amelyet két angyal tart, alatt több személy térdre borulva imádkozik. Az ilyen típusú ábrázolásokon a köpeny a védelmet szimbolizálja, amelyet a Szűzanya nyújt azoknak akik imáikkal hozzá fordulnak.
A Szent Szűz lábainál imádkozók öltözéke a korabeli divatnak megfelelő, és ennek alapján megállapítható, hogy a személyek különböző társadalmi rétegekhez tartoztak, így a freskó középkori módszerrel fejezi ki, hogy a lelkiekben minden ember egyenlő. Bere település közössége a 16. század során református lett, ekkor a templom belső festményeit fehér meszeléssel fedték el. Később, a 18. században került sor nagyobb átalakításokra, ekkor a templombelsőt kevés, növényi motívumokból álló festett dísszel látták el. Ebből az időszakból csak egy feliratot tartalmazó festményrészlet maradt fenn, ezen örökítették meg a templomfelújítás befejezésének évét: 1766.
A felfedezés nyomán a berei templom őrzi Szatmár megye egyetlen középkori freskó részletét. Ezért a műemlékes szakemberek számára kiemelt feladattá vált a falfestmény megőrzése és a falkutatások kiterjesztése az egész épületre, annak a reményében, hogy esetleg újabb részletek is előkerülhetnek. 2010-ben, a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 által támogatott Patrimonium című projekt keretében, a Szatmár Megyei Múzeum és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumi Igazgatóság közösen végzett falkép feltárást és konzerválást a két megye területén.
Szatmár megye esetében a legfontosabb cél a berei templom belső falképeinek további kutatása és állagmegőrzése volt. A munkálatokat siker koronázta, mert egy még korábbi, a romanika korából származó falfestmény részlet került elő Berén. Ez a freskó a gótikus festmény fölött helyezkedik el, közepén Krisztus alakját ábrázolja, mandorlában, jobb és bal oldalán Szűz Máriával és Szent János evangelistával. Az alakok csak töredéksen maradtak fenn, a legnagyobb mértékben a Krisztust ábrázoló maradt meg, de ennek is felső részét teljesen tönkretették az utólagos beavatkozások. A részletek valószínűleg az utolsó ítéletet ábrázoló nagyobb jelenethez tartoztak. A templom e korai falfestményeit valószínűleg két vízszintes regiszterbe volt helyezték el, az alsóból csak egy sugárkoronás, azonosítatlan szent feje maradt fenn napjainkra.
Az új falfestmény felfedezése a berei templom keltezését is korábbra tolja: valamikor a 13. században, de akár a 12. század végén épülhetett. A nemrég feltárt korai falfestmény réteg ritkaság vidékünkön, ahol a tatár-török pusztítások miatt középkori épületeink jobbára mind megsemmisültek. Ez a tény teszi a berei templomot megyénk legértékesebb történelmi műemlékeinek egyikévé.
A berei templom őrzi Szatmár megye egyetlen középkori freskó részletét
